A természetes függvény és a Neopolitis eljárás

rövid összefoglalása

 

Az 1990-es évek elején, egy standard Mesterséges Intelligencia (MI) eszköz kísérleti felhasználása és az azt követő két évtizedes kutatás derített fényt egy új, egzakt formális nyelvre. Ez a természetes függvény, átfogó módszertana pedig a Neopolitis eljárás.

Egy egyszerűen megjeleníthető tény nem csak objektív módon igazolja az új formális nyelv realitását, hanem egyúttal messze túlmutat az informatikai vonatkozásokon is. E tény: a világszerte alkalmazott, a matematikai logika szabályait képviselő PROLOG nyelv standard visszafelé-következtető motorja érti a természetes függvényt is. (Annak ellenére, hogy a mai tudásunk szerint nem szabadna értenie.) E tényből kiindulva jutunk arra a következtetésre, hogy az új formális nyelvet az alkalmazott matematika és a matematikai logika „ikertestvérének” tekinthetjük.

Egyértelműen látható, hogy ez a függvényfajta is a halmazok és a függvények elméletének alapelveire épül, viszont meglepően kevés és egyszerű, szinte triviális szabály vonatkozik rá.

Az új formális nyelv az olyan, sok-tényezős (bonyolult) folyamtok, mechanizmusok, ismeretanyagok egzakt formalizálására alkalmas, amelyek

  • az alkalmazott matematika egzakt eszközeivel nem formalizálhatóak, mert nem mennyiségi típusúak és
  • kívül esnek az ugyancsak egzakt matematikai logika szokásos alkalmazási területein és
  • így ezek az ismeretanyagok csak azon a normál beszélt nyelven dokumentálhatóak, amely eleve alkalmatlan a bonyolult összefüggésrendszerek pontos, egyértelmű, jól áttekinthető és biztonságosan kezelhető kifejezésére. E kiemelten felsorolt jellemzők viszonylatában – mind gyakorlati, mind pedig elméleti szempontból nézve – a természetes függvény egy jól meghatározott hiányt hivatott pótolni.

Vegyük tekintetbe: ahol a matematikai eszközök alkalmazhatóak, mint pl. a műszaki életben, vagy a fizikában, ott alapvető jelentőségük van azoknak a gyakorlati és elméleti szintű előnyöknek, amelyeket csakis az egzakt matematikai formalizálás segítségével lehetett elérni. Az előnyök: garantált például a bonyolult összefüggésrendszerek kezelésének számítógépes felhasználhatósága, hatékonysága, ill. az összefüggések pontossága, egyértelműsége, áttekinthetősége, koherenciája, stb. A természetes függvény potenciális alkalmazásának (tehát az említett hiány pótlásának) célja, hogy ugyanezeket az előnyöket el lehessen érni azokon a tudomány- és szakterületeken is, amelyek eleve kívül esnek az egzakt alkalmazott matematika hatókörén.

Ebbe a körbe tartoznak például az ökológia, az orvostudomány, a biológia, az agrár- és élelmiszertudomány, a közigazgatás, az üzleti élet. Jelentős szakmai és tudományos sikert arattak azok a referencia-alkalmazások, amelyek a jog és a közigazgatás területén folytak. (2002-ben a Belügyminisztériumban a jogalkotás, a jogszabálytervezés területén, míg 2006-ban Miskolc Önkormányzatánál egy uniós projekt keretében a jogalkalmazás, konkrétabban az e-közigazgatás területén került sor sikeres referencia-alkalmazásra.)

Azt kell vizsgálni, hogy mire és hogyan használták az egzakt mennyiségi területeken (fizika, műszaki területek) az alkalmazott matematikát, illetve mire és hogyan használhatják az új formális nyelvet – akár a kutatásban, akár a gyakorlati alkalmazások során. Az utolsó két évszázadban (de még Newton hatására) a folyamatok, mechanizmusok törvényszerűségei, „játékszabályai” kerültek a fókuszpontba, az, hogy a folyamatok, mechanizmusok „hogyan működnek?”, azokban „mi, mitől és hogyan függ?”. Az derült ki, hogy e kérdésekre a mennyiségi területeken megbízható, stabilizálható válaszokat lehetett adni a matematika, azaz az egzakt fogalmi gondolkodás alkalmazásával – akár a természeti, akár a mesterséges folyamatok, mechanizmusok esetében, illetve mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból. Így az egzakt tudományok ismeretanyagai alapvetően olyan „játékszabályok”, amelyeket a matematika segítségével dolgoztak ki, és ezeket matematikai képletek formájában dokumentálják, oktatják, kommunikálják és alkalmazzák.

A tapasztalatok szerint a természetes függvényre – értelemszerűen – ugyanezek érvényesek a nem-mennyiségi területeken. Tehát a Neopolitis eljárás a szövegesen megfogalmazható „játékszabályok” egzakt függvények formájában történő megjelenítésére, illetve alkalmazására fókuszál. (Azzal, hogy a természetes függvény alkalmas a matematikai formulák, a mennyiségi összefüggések megjelenítésére is. Továbbá azzal, hogy a Neopolitis eljárásnak van egy sajátos és egyedülálló informatikai „szolgáltatása” is, ez a szimulációs technológia, amelyről alább teszünk említést.)

A nem-mennyiségi területeken a referencia-alkalmazások tanúsága szerint hatékonyan lehet támogatni a természetes függvény alkalmazásával a következőket:

  • Szöveges ismeretanyagok oktatásának, illetve felhasználásának (pl. döntések előkészítésének) támogatása számítógépes szimulációs rendszerek segítségével. Ezeket egyrészt a természetes függvény, másrészt egy Mesterséges Intelligencia alapú szakértői rendszerkeret alkalmazására épülő Neopolitis szimulációs technológiával lehet kifejleszteni. E technológia különös jellemzője, hogy a rendszerfejlesztés egyáltalán nem igényel semmilyen programozási ismeretet. (Ehhez a Miskolci referencia-alkalmazás keretében elkészült rendszer szolgál mintául.)
  • Szöveges ismeretanyagok terén a kutatás és a tervezés támogatása a természetes függvény alapú algoritmizálás felhasználásával. Itt az említett szimuláció a kutatás, illetve a tervezés produktumának folyamatos és egzakt ellenőrzését teszi lehetővé. (Mintául a belügyminisztériumi referencia-alkalmazás szolgál, ahol egzakt eszközökkel sikerült megtervezni és ellenőrizni egy komplett törvénytervezetet.)
 

Hírek

2012 - Ezüstérmet nyert Tajvanban a Neopolitis eljárás (lásd: CAD/CAM technológia).

2013-tól a szöveges függvény új elnevezése: természetes függvény

Elérhetőség

E-mail címünk:

email

Neopolitis